Szinopszis:

Kembe Sorel számára a 90-es éveket nem a rendszerváltás vagy a taxisblokád tette emlékezetessé. Inkább az, hogy ekkor támadták meg és verték össze először a szkinhedek. Korábban is gyakran gúnyolták sötét bőrszíne és göndör fekete haja miatt, ám ettől kezdve kénytelen volt önvédelemből egy letört kardpengével közlekedni mindenhová. Az ő esete korántsem egyedülálló. Sokan élnek köztünk, akiket annak ellenére, hogy magyarnak tartják magukat, a környezetük mégsem kezel annak.

A Gulyásleves négercsókkal szórakoztató, mint egy kalandregény, mégis minden szava igaz. Egy kongói magyar fiúról szól, aki megtanulta a javára fordítani környezete előítéleteit. Előbb modellként, majd táncosként próbált szerencsét, de új kihívásokra vágyott. Afrikába utazott, hogy megismerje a gyökereit, de rá kellett jönnie, hogy ugyanannyi szál köti Magyarországhoz is. Majd egy lehetetlen álom nyomába indult, és sok-sok küzdelem árán vívóként kijutott az athéni olimpiára. Mindezek után riporter, majd színész lett belőle, és ma már minden este ott láthatjuk a tévé képernyőjén, az egyik legnépszerűbb hazai sorozatban.

Nevethetünk vagy fel is háborodhatunk azon a képen, amit Kembe Sorel tükre mutat rólunk, magyarokról, de egy dolog biztos: nem fogunk tudni szó nélkül elmenni mellette.