Szinopszis:

Isten örök, parányi, szerves részei vagyunk, a Legfelsőbb társai a teremtésben, legalábbis saját földi sorsunkat illetően. Erőnkhöz mérten szabad akarattal rendelkezünk. Élhetünk Isten hűséges társaiként, a transzcendentális létezés teljes tudatában és járhatjuk tovább az illuzórikus testi önazonosításunkból eredő ideiglenes, mohó érzékkielégítés útját. Ám egy ilyen társadalom soha nem lehet boldog. Az Istennel való tudatos együttműködés az az út, ami a munkát alkotó életté, a kiüresedett érzékiséget mélységes szerelemmé, a gondolati, társadalmi zűrzavart átgondolt, magasrendű szellemiséggel átszőtt szakrális életté nemesíti. Kryon ebben a kötetben kifejti a szeptember 11-i tragédiához vezető eseményeket, és felteszi a kérdést: hogyan tovább? Ezt szabadon eldönthetjük. Döntsünk végre Isten társaként!