Szinopszis:

Az emberiség története az emberi elme története. Az ember minden szerszáma, lakhelye és fegyvere, kényelmének és kényelmetlenségének valamennyi eszköze cselekvést szülő akaratából és tudásából jött létre; ám az ember számos tévedésen és a hibák korrigálásán keresztül vezető útja során mégis elkövet egy alapvető hibát, melyet a többség még nem küszöbölt ki. Anyagi környezetét tekinti a legfontosabb tényezők saját fejlődésében. Ez azért van így, mert az érzékek a külső világ felé nyílnak, s adataikat a környezetből gyűjtik össze. Egyetlen dolog van, amit a szemek nem látnak: a szemeket. Az elme nincsen felkészítve arra, hogy az ént megismerje. A szerző a Szupertudatos Meditáció hagyományát ismerteti, bemutatva a tudatosság azon fokozatát, melyben az Én tudomást szerezhet az Énről, ezt az állapotot meditációnak nevezzük. Ennek felső foka a Szupertudatos Meditáció, mely révén az ember saját Énjét és minden létező Énjét megismerheti.